 Csesznek, melynek középkori történetét várának története jelenti, a XIII. század elsõ felében már létezett. a történeti források 1234 táján említik elõször. Vára a tatárjárás utáni években épülhetett. A XVI. századi harcokban mint végvár és a Rákóczi szabadságharc idején jelentõsebb szerepet kapott, többször sikertelenül ostromolták. A várban emléktábla õrzi Wathay Ferenc költõ, végvári vitéz emlékét, akinek apja hosszú ideig a királyi vár kapitánya volt. A XVIII. században és a XIX. század elsõ felében a már 1,000 lakosúvá duzzadó falu járási székhely. Lakói mindig magyar nemzetiségûek, vegyesen katolikus és protestáns hitûek, Templomot a katolikusok építettek, ahol máig megtalálható a Bakony legrégibb harangja. Csesznek várát az Esterházyak a XVIII. század elején barokk palotává építették át, így az osztrák császári katonák nem robbantották fel, de a század végétõl már lakatlan vár gyors pusztulásnak indult.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Csesznek, melynek középkori történetét várának története jelenti, a XIII. század elsõ felében már létezett. a történeti források 1234 táján említik elõször. Vára a tatárjárás utáni években épülhetett. A XVI. századi harcokban mint végvár és a Rákóczi szabadságharc idején jelentõsebb szerepet kapott, többször sikertelenül ostromolták. A várban emléktábla õrzi Wathay Ferenc költõ, végvári vitéz emlékét, akinek apja hosszú ideig a királyi vár kapitánya volt. A XVIII. században és a XIX. század elsõ felében a már 1,000 lakosúvá duzzadó falu járási székhely. Lakói mindig magyar nemzetiségûek, vegyesen katolikus és protestáns hitûek, Templomot a katolikusok építettek, ahol máig megtalálható a Bakony legrégibb harangja. Csesznek várát az Esterházyak a XVIII. század elején barokk palotává építették át, így az osztrák császári katonák nem robbantották fel, de a század végétõl már lakatlan vár gyors pusztulásnak indult.